Cikk Siobhan Donaghy-ról, a Sugababes ex-tagjáról
Lancsó 2004.10.10. 18:40
Visszatért az Sugababes ex-tagja...
Siobhan Donaghy bár csak 18 éves, a popszakmában igazi veteránnak számít már. Miután három és fél évet a Sugababes tagjaként töltött el zenéléssel - ebbõl tizenegy hónapot a legnagyobb hírverés közepette -, most visszatért a jól bevált régi módszerhez. Szólóban is sikereket szeretne elérni, aminek elsõ lépéseként egy bandával turnézik, akikkel élõ koncerteket adnak Anglia-szerte.
Mióta 2001 augusztusában Siobhan kivált a Sugababes-bõl, részt vett egy album dalainak megírásában, majd stúdióba vonult, és végül ez év márciusában "titkos" turnéba kezdett, melynek helyszínei Nagy-Britannia apró szórakozóhelyei voltak. Többek között a Camden negyedben megtalálható Dublin Castleben, mely a kicsi lemeztársaságok paradicsoma. Siobhan Donaghy itt Shanghai Nobody néven lépett fel, mely nevének anagrammája. A nagy készülõdés oka, hogy 2003 szeptemberében megjelenik debütáló szólólemeze, Revolution In Me címmel. A rendkívül kreatív énekesnõ teljesen odavan a stúdiókért: "Amikor még a Sugababes-szel voltam, és volt egy kis szabadidõm, azt mindig a stúdióban töltöttem, mert imádom, ha részese lehetek a munkának."
Siobhan visszatérõ albuma egy nagyon visszafogott, 7 perces dallal kezdõdik melynek címe Nothing But Song. Akusztikus gitárral, a zongora lágy hangjaival varázsolt ábrándokkal, igazi old schoolos, karcos ritmusokkal és egy csipetnyi nyárias könnyedséggel a nóta mindenkit elbûvölt, aki már hallhatta. Ezután csendül fel kontrasztként a gitáralapú Overrated, melyet a Revolution In Me követ, ami egy nagyon széles skálán mozgó kifinomult pop szám. Az As You Like It lüktetõ, groovos, de egyben a pop és a soul zene elemeit is ötvözi, a Little Bits egy zenekarra épülõ álomkép, a Man Without Friends pedig egy ragyogó felfedezõút Edie Brickell és Ricky Lee Jones nagyon egyéni dallamai között. Ez utóbbiban teljes három percre van szükség, hogy a dal elérje csúcspontját, a kirobbanóan vidám refrént. A szerzemények mind magukon viselik a sokszínû producer, a Massive Attackkal és Neneh Cherry-vel is dolgozó Cameron McVey kezének nyomát.
A Blur és a Morcheeba ügyeit is intézõ OCM menedzsmentje is támogatta Siobhant, hiszen amint meghallották az öt dalból álló demót, máris szerzõdést kötöttek a fiatal mûvésznõvel. "Annyira mások voltak, mint a régi menedzsmentem. Azt mondták, hogy van beleszólásom abba, amit csinálok. Régen ez nem így volt velem. Gondoltam, hogy akkor leragadok ezeknél a srácoknál." - mondta a boldog lány. Lehetséges, hogy Siobhan és bandája idén játszanak majd a Glastonbury Fesztiválon, az új csapatoknak teret adó sátorban. De ha mégsem, akkor is ott fog kóvályogni a tömegben. "Sohasem akartam igazán híres lenni." - mondja. "És ez az album nem is errõl szól. Mi csak olyan zenét akartunk csinálni, amit mi magunk is szívesen meghallgatunk És ennyi az egész. Csinálj olyan zenét, amit szeretsz, és amirõl azt gondolod, hogy másoknak is tetszeni fog. Csinálj olyan dolgokat, amiket szeretsz, és nem kell semmit sem túlbonyolítani. A Sugababes-ben minden olyan komplikált volt. De erre nincs szükség. A testvérem sminkes, és sohasem engedték meg, hogy vele dolgozzam. Most õ készíti a sminkemet. Szuper! Intézd el a dolgokat családon belül, legyen mindenki a barátod aki körülötted van, ilyen egyszerû."
2003. május 27.
|